Valamennyiünk számára az egyik legfontosabb fizikai tulajdonság a vitalitás: a lemeríthetetlenség, az állandóan megújuló szellemi és fizikai erőforrások - bírni kell a gyűrődést. Vitalitásunkat alapvetően testünk és lelkünk egészségi foka együtt befolyásolja, csak hát úgye: ép testben ép lélek ... A legfontosabb tényezők amelyek jelentősen befolyásolják az ember energiaszintjét, teljesítőképességét, versenyképességét: • Alvás • Lazító gyakorlatok • Sport • Vitaminok • Nyomelemek • Étkezés • Ionszint • Ingerzónák • Víz-struktúra • Egyéb módszerek Alvás Nemcsak az számít, hogy mennyi időt alszunk, hanem az is, hogy mikor. Legcélszerűbb este 9-kor, de legkésőbb 10-kor megkezdeni az alvást, nyáron nagyjából a Nappal együtt feküdni. Ha ezt a természetes és ősrégi ritmust követjük, a szervezetünkbe beépített többszázezer éves szokás harmonikusan hat életünkre, sokkal jobban ki tudjuk pihenni magunkat, mintha például jóval éjfél után kezdjük el az alvást, és a nappali órákban is folytatjuk. Pihentetőbb, jobban feltölt a természetes alvásritmus. Vitalitásszintünk a természetes pihenési periódusok visszaállításával javítható. Lazító gyakorlatok Fontos az ellazulás megtanulása, használata, a görcsoldás, a rövid feltöltődés elsajátítása. Testnek, léleknek is remek módszer ehhez a jóga és a Csi-Kung. Lényeges, hogy megtanuljuk, hogyan tudjuk magunkat stresszmentes állapotba hozni, s ezáltal néhány perc alatt újra föltölteni energiával szervezetünket. (A relaxációs, energiafeltöltődéssel járó állapotra az alfa állapot elnevezést használják EEG-méréseknél. Ez durván annyit jelent, hogy nagyjából 10-11 Herzes frekvencia mutatható ki agyunk működésénél, ha annak elektromos tevékenységét vizsgáljuk. Ennek az állapotnak az elérése is tanulható, egyszerű, gyorsan elsajátítható módszer például a Silva-féle agykontroll is.) Az ideális kombinációt a mentális- és légzéstechnikák együttes alkalmazásával érhetjük el, ez esetben a leggyorsabb a feltöltődés az eddigi tapasztalatok szerint. Éppen ezért nem mindegy a testtartás sem. Nagyon fontos, hogy egyenes gerinccel üljünk, hogy tüdőnk mindig megtelhessen levegővel és így az oxigénellátásunk tökéletes legyen. A horpadt mellkas, a görnyedt testtartás nagymérékben nehezíti a légzést, az oxigéncserét és így alacsonyabb vitalitásértékhez vezet. Sport Sportolással, azaz a relaxáció- és légzésgyakorlat egy másik fajtájával szintén javíthatunk vitalitásértékünkön. Fontos azonban tudni, hogy nem mindig és nem akármeddig hasznos a sportolás. Mindenkinek tudnia kell magáról azt a határt, amíg feltölt a sportolás és hol van az a pont, ami után már kifáraszt, lemerít, esetleg veszélyesen alacsony vitalitásértékre süllyeszt a túlerőltetés. Ideális az úszás, a mértékkel végzett gimnasztika, jó még a kocogás, a tenisz, ha ezt friss, tiszta levegőn tesszük. Csak minőségi vitmainkészítményt szabad alkalmazni! Olyat, ami figyelmbe veszi a vitaminok egymásra gyakorolt hatását is. Ne vegyünk meg olyan terméket, ami mesterséges édesítőszert tartalmaz! Vitaminok A legjobb lenne természetes táplálékkal magunkhoz venni a vitaminokat, de sajnos a hagyományos táplálkozással ez ma már nem megoldható. A műtrágya, a savas eső, az éretlenül leszedett gyümölcs, a gyorsérésre kényszerített egyenzöldség ... tetszik, nem tetszik, szükség van vitaminpótlásra. Nagyon sokféle vitaminkészítmény kapható. Ezek között vannak valóban jók és hasznosak, szép számmal akadnak azonban semmirevalók, sőt, kifejezetten károsak is. Mikor választunk, feltétlenül olvassuk el az összetevőket! Ne fogasszunk olyan készítményt, amely mesterséges édesítőszert tartalmaz (pl. pezsgőtabletták), de olyat se vegyünk meg, ami csak az egyik vagy csak a másik vitamint tartalmazza. Például a B-vitamin komplex rendszeres alkalmazása felboríthatja a szervezet C-vitamin-háztartását, és (szub)skorbut alakulhat ki. Tehát a B-vitamin komplex mellé feltétlenül kell C-vitamint szedni. De mit sem ér a C-vitamin, ha hiányzik a szervezetből a P-vitamin ... Klikk: Olvad el: vitaminhiány okozta betegségek Nyomelemek A következő, jóval bonyolultabb, de igen-igen fontos táplálkozási kérdés a megfelelő nyomelemek biztosítása. Szervezetünkben több mint húszezer enzim végzi a tápanyagok lebontását és a szervezet regenerációját. Az enzimek ezeknek a folyamatoknak nélkülözhetetlen részei, katalizátorai. Az enzimek viszonylag kis mennyiségű, de nagyon fontos nyomelemet is fölhasználnak működésükhöz. Táplálékainkban általában hiánytalanul megkapjuk a hat fő bioelemet (hidrogén, oxigén, szén, nitrogén, kén és foszfor). Nagyobb gond van azonban az öt járulékos bioelem felszívásában, beépítésében (vas, magnézium, kálcium, nátrium és kálium). Itt már előfordulhatnak hiány okozta betegségek, például a vashiány elég gyakori. Leggyakrabban azonban a bionyomelem ellátással vannak gondok. A modern mezőgazdaság ugyanis olyan fejlett növényeket nemesített ki, amelyek az életünkhöz szükséges nyomelemek megfelelő mennyisége nélkül is igen magas terméshozamot tudnak biztosítani. Ezek a hibrid növények olcsón ugyan, de rossz minőségű nyomelemgarnitúrát juttatnak el hozzánk. Ilyenkor az általunk felvett táplálék mennyiségében ugyan nincs hiány, minőségi összetétele azonban nagyon kedvezőtlen lehet. Az ipari környezetszennyezés még akkor is károsítja az enzimjeinket, ezeket a szorgalmas vegyületeket, ha a táplálékunkban egyébként elegendő nyomelemhez jutnánk. A nehézfémek például kifejezetten gátolják a hasznos nyomelemek beépülését, ezért nagyon károsak. De nemcsak az a fontos, hogy ezekből a nyomelemekből mennyit fogyasztunk, hanem az is lényeges, hogy milyen kémiai kötésben jutnak el hozzánk. Egyáltalán nem mindegy, hogy hány vegyértékűek, milyen vegyületben szerepelnek. Jelenlegi technikai civilizációnk sajnos olyan elemeket is juttat a szervezetbe, amelyek kifejezetten károsak és meggátolják, lehetetlenné teszik fontos nyomelemek fölszívódását. Különösen városokban, ipari környezetben élő embereknél nagyon fontos a megfelelő nyomelem- és vitaminellátás biztosítása azért, mert a lég- és talajszennyezés miatt sok nehézfém jut szervezetünkbe. Ahogy már említettük, az enzimek kifogástalan működéséhez az is szükséges, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű nyomelem jusson el hozzánk, mint például szilícium, mangán, kobalt, réz, cink, szelén, bróm, jód, bizmut, stb. Egyes nehézfémek azonban, mint például az ólom, a kadmium vagy a higany lekötik ezeket a szükséges nyomelemeket, melyek így nem épülhetnek be a szervezetünkbe. Ez igen súlyos anyagcserezavart okoz, a fehérjeszintézis nem működik. Így a vérben felhalmozott ólom a szervezet oxigénellátását nagymértékben rontja, esetleg tönkre teheti. Sajnos az általunk elfogyasztott növényi táplálékban az utóbbi időben nagymértékben feldúsultak a nehézfémek. A hőerőművek légszennyezése pedig savassá teszi sok helyen a talajt és ilyen talajból nem tud fölszívódni az összes szükséges nyomelem. Ezért ha a vitalitásszintünk hosszabb ideig alacsonyabb 100%-nál, mindenképpen több nyomelemkészítményt is ki kell próbálni és huzamosabb ideig szedni azért, hogy még idejében helyreálljon a szervezet nyomelemháztartása, azaz enzimjeink, a fehérjeszintézis, testünk újrafelépítése megfelelő módon alakuljon. Enzimjeink minősége rendkívül fontos a szervezet védekezőképességének, immunrendszerének erősségében, s minél jobb, erősebb az immunrendszerünk, annál magasabb a vitalitásértékünk. Konkrét tapasztalatunk volt, hogy nagyvárosokban élő, vashiányos anémiával (vérszegénységgel) küszködő betegek vitalitásszintje 50% körül mozgott, de hatásos nyomelem terápia után vitalitásértékük néhány hét alatt 100 % fölé emelkedett. Klikk: Olvad el: nyomelemek Étkezés Sokat vitatkoznak azon, hogy táplálkozási szokásaink mennyire befolyásolják vitalitásszintünket, azaz mennyire helyes például a vegetáriánus életmód, vagy hol kell meghúzni a határt a különböző ételek fogyasztásában. Sokan esküsznek arra, hogy bármiféle hús fogyasztása igen káros a szervezetnek, mások pedig azt mondják, hogy csak az erősen zsíros húsok fogyasztása káros és csak az elhízást kell elkerülni. A vegetáriánusoknak ügyelni kell arra, hogy megfelelő menynyiségű vashoz jussanak a táplálékukból, de ez külön nyomelemkészítmények nélkül nehezen valósítható meg. A mérési tapasztalatok nem mutatták, hogy a húsevés önmagában káros lenne és alacsony vitalitásszinthez vezet. De az igaz, hogy a húsétel fogyasztása után, az emésztés ideje alatt a vitalitásszint alacsonyabb, mert nehezebb a húsos, zsíros ételt megemészteni, mint a növényi táplálékot. Általában a növényi táplálék könnyebben, gyorsabban emészthető, több vitamint tartalmaz, de itt is van egy csapda. Ha a növényeket szennyezett területeken termesztik, akkor rendkívül nagy mennyiségű ólom halmozódhat föl bennük, ami így az emberi szervezetbe jutva igen káros lehet. Sajnos gyakorlatilag nem tudunk védekezni ez ellen, hiszen nincs ráírva egy sárgarépára, vagy brokkolira annak nehézfém tartalma, ezért csak az eredményt tudjuk mérni. Azt, hogy vitalitásszintünk mekkora. Ha tehetjük, olyan helyről, olyan termelőtől vásároljunk zöldséget és gyümölcsöt, ahol tudjuk, hogy nincs a környéken szennyező nagyüzem vagy autópálya, esetleg meddőhányó, ahol nehézfémekkel szennyezett a talaj. Ionszint Bár nem sok embert érint, de figyeljünk a levegő ionkoncentrációjára is. Azok, akit sokat dolgoznak számítógép képernyője előtt, olyan levegőt szívnak be, amelyben sok a pozitív ion, ami nem egészséges. Ma már többféle levegő ionizátort lehet kapni, vagy gyakrabban kell szellőztetni, hogy az egészséges negatív ionok koncentrációja megfelelő legyen. Ingerzónák Többezer éves tapasztalat mutatja, hogy a Földünkön, lakóhelyeinken lehetnek olyan zónák, amelyek kifejezetten károsak az egészségre, és ha hosszabb időt töltünk el ott, ez krónikus betegségekhez vezet. Régóta ismert, hogy vízerek fölött, különösen vízerek kereszteződése fölött nem tanácsos huzamosabb ideig tartózkodni, például ágyat vagy munkaasztalt elhelyezni. A vízerekhez hasonló negatív ingert válthat ki a hőcserélő vagy a vízzel működtetett padlófűtés is, de a nagyteljesítményű transzformátorok vagy nagyfeszültségű távvezeték is. (Ezt a hatást nevezzük elektroszmognak.) Bár a készülék önmaga nem alkalmas ilyen helyek kimutatására, azonban bioenergiaszitnünk (ha érzékenyek vagyunk ezekre a helyekre) alacsonyabb lesz az ilyen ingerzónákban. Érdemes tehát kipróbálni, hogy ágyunk környezetében vagy íróasztalunknál a szokásos, vagy átlagos érték alatt van-e vitalitás-szintünk. A szervezetünk reagál ezekre a hatásokra, és ezekben a kisterületű zónákban a szokásosnál akár sokkal alacsonyabb vitalitásértékeket is tapasztalhatunk. Ezért lakásunk, munkahelyünk több pontját is érdemes kipróbálni, hogy nincs-e ott ilyen káros zóna és lehetőleg kerüljük ezeket a helyeket. Sajnos egyenlőre mesterségesen nem tudjuk leárnyékolni ezeket a zónákat, a legjobb ha elkerüljük őket. Ha például olvadt jeget melegí- tünk föl óvatosan 20 °C-ra, akkor jól rendezett, szabályos víz-struktúrát kapunk, ahol sok víz-molekula kapcsolódik egy- máshoz. Ez a szerkezet nagymértékben hasonlít ahhoz, ahogyan a víz a növényekben vagy egészsé- ges élőlényekben megtalálha- tó. Teljesen más, rendezetlen struktúrához jutunk akkor, ha például mikrohullámú sütővel hevítjük a vizet hosszabb időn keresztül, majd úgy hűtjük le 20 °C-ra. Ebben az esetben a víz fizikai paraméterei mérhető módon eltérnek attól, amit az előbb említett esetben kapunk. Víz-struktúra Kevéssé ismert, de fontos tényező lehet a vitalitásban az általunk elfogyasztott folyadék, víz struktúrája, felépítése is. Azt gondolnánk, hogy a víz, amit elfogyasztunk teljesen alaktalan és formátlan, felépítés, szerkezet nélküli. A valóság azonban teljesen más, mert a víznek kifejezett szerkezete van. Ez annak a következménye, hogy a vízben levő hidrogén molekulák gyenge kötéseket alkothatnak egymással, és emiatt kisebb-nagyobb szabályos csoportokba rendeződnek. Attól függően, hogy milyen fokú ez a rendezettség, a víz fizikai jellemzői mérhető módon megváltoznak: például az elektromos vezetőképesség, a felületi feszültség, viszkozitás, dielektromos állandó. Látszólag ugyanolyan hőmérsékletű és sűrűségű víznél mérhető módon eltérhetnek ezek az értékek, ha különböző módon készítjük el a vizet. Érdekes, hogy a vízmolekulában lévő két hidrogénatom magjának (spinjének) is szerepe van a szerkezetben. Az a hasznos és jó, ha mindkét proton forgási iránya azonos, s úgy tűnik káros, ha ellenkező a forgásirányuk. A víz felépítése, szerkezete is alapvetően befolyásolja vitalitásunk értékét. Mára már többféle elektromos és mágneses vízkezelési módszer is kialakult, amelyekkel például a növények növekedése nagymértékben gyorsítható, vagy ember számára is jóval egészségesebb, kedvezőbb szerkezetű vízhez juthatunk. A gyümölcsfogyasztásnak az is egyik nagy előnye, hogy a vitaminokon, nyomeleken kívül ilyen rendezett szerkezetben kapjuk a vizet, ezért jóval könnyebben felszívódik, beépül szervezetünkbe. Talán nem véletlen, hogy a rákos daganatokban teljesen más tulajdonságú, rendezetlen vizet találunk, míg az ép szövetekben szabályos, rendezett a szerkezete. Ezért ha tehetjük, szerzzünk be olyan készüléket, amely a víz szerkezetét például mágnesezési eljárás segítségével rendezi. Ha ilyen nem kapható fogyasszunk minél több gyümölcsöt. Jó tudni, hogy ezek jobbak lehetnek, mint esetleg a konzervként előállított, hőkezelt gyümölcslék. Egyéb módszerek Érdekes hatások, jelentős javulások állhatnak be például télen, a fényszegény időszakban, ha a napfényhez hasonló fénysugárzást kapunk megfelelő mennyiségben, de szín és aromaterápia is javíthat hangulatunkon, valamint kedvenc zenénk hallgatása is sokat segíthet rajtunk. Érdemes kipróbálni a talpmasszázst is, mint igen hatékony regeneráló módszert. Bírod a gyűrődést, vagy Rád férne egy kis plusz energia? Klikk ide: a tanácsadás díjmentes. Az itt leírtak tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik az orvosi vizsgálatokat és orvosi kezelést, nem szándékozzák betegség tényét megállapítani, okait feltárni vagy meglévő betegségek gyógyulását ígérni. http://www.herbal.hu/html/endurance.htm